Szappan, mi elmosta a fekete himlőt

Némi kihagyás után ismét a fedélzeten, mai bejegyzésemben egy igen régi és makacs tévhitet szeretnék elővenni, amit Oltásellenes oldalon gyakran hangoztatnak: az fertőző betegségek okozta járványok a higiéniás viszonyok általános javulása miatt szorultak vissza.

Tetszetős érv, aránylag hihető is, hisz ha ránézünk pl. a Nebáncsvirág oldalán látható magyarországi statisztikákra, mit látunk?

A fenti táblázatokon egyértelműen látszik, hogy az oltások bevezetésekor a járványos betegségek már erősen visszaszorultak, íme nem is az oltások miatt tűntek el - mondaná az egyszeri oltásellenes, azonban egy oltáskritikust megáldott annyi ésszel a sors, hogy azonnal észrevegye: ezek a mortalitási és nem morbiditási adatok. Az oltást meg nem a halál, hanem egy adott betegség ellen adják és bár közvetve szerepe van ezen mutatók visszaszorításában is(ahogyan az fentebb látható), de kizárólag az elhalálozások száma alapján nem lehet felmérni hatásosságukat.

Persze nem erről akarok írni, hanem a higiénia és a járványok kapcsolatáról, ezek illusztráció gyanánt kerültek a képbe.
Tehát:

Már az oltások bevezetése előtt lecsengtek a nagy járványok a higiénés viszonyok általános javulása miatt.

Minden szakmaiságot nélkülözve, nekem azért lenne négy roppant egyszerű, paraszti logikával is követhető kérdésem:

1. Tegyük fel, hogy ez valóban igaz és az oltásoknak semmi köze a járványos betegségek jelentős visszaszorulásához. Viszont a fenti grafikonokat látva bennem felmerült, hogy a különböző betegségek miért különböző időpontokban kezdtek visszaszorulni?
   Különös, hogy a kanyaró csak 1907 körül, de a diftéria és a vérhas már 1890 környékén visszavonulót fújt - még különösebb, hogy alig két évtizeddel később ezen betegségek újra visszatértek. A kezdeti javulás ellenére ilyen látványosan leromlottak a higiénés viszonyok? Ha így is van, miért csak bizonyos betegségek törtek előre?
   Ráadásul a kanyaró miért volt közel húsz éves fáziskésésben? Ennyi ideig tartott, mire észrevette, hogy az emberek szappanos vízzel mosnak kezet és az utcában van szennyvízcsatorna?
2. A fenti táblázatokon is látszik, ahogyan az oltások bevezetése után a mortalitási mutatók meredeken estek -szinte- nullára, ami elvezet minket a következő kérdéshez: mégis milyen országos méretű intézkedést tettek, mi változott PONT az oltások bevezetése idején, ami ilyen mértékben nyomta le ezen mutatókat?
3. A Földön sok helyütt még mindig középkori viszonyok uralkodnak, sokaknak a kézmosás ma is elérhetetlen luxus, viszont a védőoltások bevezetése után többnyire ezeken helyeken is jelentős javulás következett be. Ez felveti a harmadik kérdést: ahol nem következett be számottevő változás a higiénés viszonyokban, ott miért szorultak vissza a járványok?
4. Végül nézzünk szét napjaink Európa térképén, majd elmélkedjünk egy sort azon, hogy azon fejlett országokban, ahol közhigiénia helyzete nem indokolná, miért törnek ki mégis pl. kanyaró járványok?

Aki tudja a választ akár egy kérdésre is, vagy van használható ötlete, ne legyen rest megosztani velem! Tanulni csak úgy lehet, ha az ember minél több nézőpontot megismer.

Azt már csak futólag jegyzem meg, hogy bár oltásellenes körökben a kézmosást szükséges és természetes jónak tartják, az valójában közel sem annyira természetes. A földön élő fajok közül csak az ember tisztálkodik ilyen kifinomult, hatékony módon és használ hozzá céleszközöket, természetes és mesterséges vegyületeket. Maga a kézmosás, mint tudatos módszer a fertőző betegségek elkerüléséhez, csupán az utóbbi kétszáz évben terjedt el széles körben - melyben kiemelkedő szerepe volt hazánk fiának, Semmelweis Ignácnak* is.

Valójában egy több millió éves múltra visszatekintő rendszert tettünk tönkre alig kétszáz év alatt és akadályozzuk -igen hatékonyan- annak működését ma is.

Ideje lenne egy Kézmosáskritikus Járványvédő Egyesületet is csinálni, nemde?

*az anyák megmentőjét oltásellenes körökben valószínűleg zsigeri gyűlölettel emlegethetik, mert ő Pasteur munkájának nagy tisztelője volt.

Védőoltások farmakokinetikája

Egy egészségprevenciós szakember Facebook bejegyzésben emelte fel szavát a vakcinák farmakokinetikai vizsgálatának hiánya miatt. A teljes cikket nem is, de a fontosabb részeket idézném:

A gyógyszerbiztonsági követelményeknek megfelelően jogosan feltételezzük, hogy a kötelező védőoltások - ahogy nevükben is jelzik, gyermekeink védelmét szolgálják. Azonban a vakcinák gyógyszerbiztonsági vizsgálatának szerves részét adó farmakokinetikai tulajdonságok értékelése az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) hatályos jogszabályos előírásai szerint nem előírt. 

továbbá:

Egészségprevenciós szakemberként és 3 gyermek édesanyjaként, határozott véleményem, hogy ameddig a vakcinagyártók és az ANTSZ nem kötelezett a farmakokinetikai tuladonságok értékelésére, központi szabályozás alapján, az oltásokat nem kell beadatnom a gyermekemnek.

A szerző amúgy helyesen írja le, hogy mi a farmakokinetika (a gyógyszertan azon szakága, amely a szervezetbe bejuttatott gyógyszerek szervezeten belüli sorsát vizsgálja, vagyis leírja a gyógyszerek szervezeten belüli mozgását.), de sajnos jelen felhívással három alapvető probléma van:

1. Vakcinák hatóanyagainál a farmakokinetika eleve értelmezhetetlen, mivel az antigének esetében a cikkben említett abszorpció-disztribúció-metabolizáció-exkréció négyes egyike sem zajlik le gyakorlatilag.
2. A segédanyagok farmakokinetikáját vizsgálják, de értelemszerűen egy új oltóanyag esetében nem fogják századszorra is leellenőrizni ugyanazt, ha e téren a korábbi vakcinákhoz képest nincs eltérés.
3. Így tehát az sem teljesen igaz, hogy új oltóanyagok esetében egyáltalán ne végeznének farmakokinetikai vizsgálatokat. Ahogy fentebb is írtam: ha a felhasznált segédanyagokban, vagy a bevitel módjában változás áll be, elvégzik ezeket - erre amúgy van előírás.

Mindezeken túl az is sajnálatos, hogy a szakértő szerző számtalanszor cáfolt anyagokat linkel hiteles bizonyíték gyanánt és néhol érthetetlen módon kever dolgokat, mint például a szopogatós torokfertőtlenítő nyomán ugrik a védőoltásoknak.

Hivatalosan is bizonyított: az oltások károsodásokat okoznak!

Az Oltáskritikus Életvédők Szövetségének elnöke, Labant Csaba ismét fegyverbe szólít, mai témánk a Hivatalosan is bizonyított: az oltások károsodásokat okoznak, az oltatlanok sokkal egészségesebbek! A német KIGGS tanulmány alapján című írás.
A teljes tanulmányt nem sikerült beszereznem, de szerencsére elég sok információt közreadtak ahhoz, hogy legyen min elindulni. Természetesen a teljes anyag beszerzéséig se pro, se kontra nem akarok a kutatással és annak eredményeivel kapcsolatban állást foglalni - rövid bejegyzésemben csak a legalapvetőbb tévedésekre és lódításokra próbálok rámutatni. Kezdjük hát az elején, csak hogy meglegyen az alaphang.

Az adatokat több különféle tanulmányban dolgozták fel, az oltottak-oltatlanok tekintetében az ismert oltáskritikus, Angelika Kögel-Schauz készítette el a kiértékelést.

Ebből már sejthető is, hogy mennyire pártatlan, objektív tanulmányt láthatunk.

Azt az egyértelmű következtetést vonta le, hogy az oltások és egészségkárosodások közötti összefüggés immár végérvényesen tagadhatatlan!

Itt álljunk csak meg egy pillanatra és idézzük fel az első mondatot!

Hivatalosan is bizonyított: az oltások károsak az egészségre!

Tetszik érteni? Egy elfogult oltásellenes német szerző kijelenti, hogy szerinte az oltások egészségkárosodást idéznek elő és onnantól az már Európa-szerte hivatalos bizonyítéknak számít.

Így aztán érthető, hogy papíron miért nincsenek oltáskárosodott gyermekek Magyarországon, miközben a valóságban egy egész megyét meg lehetne velük tölteni.

Labant Csabának erre kézzelfogható bizonyítékai vannak, amit ugyan máig nem sikerült bemutatni, de ha ő mondja akkor az úgy is van.

A 2003-2006. között a legfelsőbb német egészségügyi hatóság, a Robert Koch Intézet által KiGGS néven készített nagy, átfogó tanulmány 17.641 0-17 év közötti gyermek és tini testi-lelki egészségét vizsgálta, mérte fel.

Azon túl, hogy a Robert Koch Intézet nem hatóság(illene tudni), két fontos dolgot megemlítenék a felmérés kapcsán.
Egyrészt az adatok begyűjtésénél leginkább a szülők által megadott információkra hagyatkoztak, ami jelen tanulmány egyik gyenge pontja: azon szülők, akik rendben beadatták az oltásokat, jó eséllyel inkább bíznak az orvosokban, így más betegségek kapcsán is hamarabb keresik fel azokat. Viszont az oltásellenes szülők inkább próbálkoznak alternatív módszerekkel és halasztják el egy szakember felkeresését, ami nagyban torzíthatja az összképet.
Másrészt a legfontosabb tényt elfelejtette megemlíteni Labant Csaba, miszerint a 17.641 gyermek közül 94(!), vagyis alig több, mint fél százalék volt bizonyítottan oltatlan. Nem kell született statisztikusnak lenni ahhoz, hogy lássuk: ilyen hatalmas és aránytalan eltérés(187-szeres) az oltottak és oltatlanok számában szinte bizonyosan hibás eredményeket ad. Ennyi erővel azt is nézhettük volna, hogy az oltott és oltatlan gyermekek körében milyen gyakoriak a halálos kimenetelő autóbalesetek, és mutogathatnánk az eredményeket arról, hogy csak az oltottak halnak meg közúton.

Sajnos ezen torzításokra még a szerző is rájátszik, így előszeretettel olyan betegségeket és korosztályokat vesz elő, melyek az ő elméleteit erősítik.

Nézzük például a tetanuszt, amitől sok szülő fél, s latin neve miatt a legnépszerűbb vakcina.

Itt tényleg nem tudtam, hogy sírjak-e, vagy nevessek. Labant Csaba szerint a tetanusz a latin neve miatt a legnépszerűbb vakcina.

17.641 gyerekből 217 nem volt beoltva tetanusz ellen, ami azoknak az 1,32%-át teszi ki, akik oltottságáról rendelkezésre álltak adatok

A résztvevő 17.641 gyermekből 14 148 volt a 1-17 év közötti echte német, de a kört 13 499-re szűkítették, mert ennyinek volt oltási papírja - tehát ennyi gyermek oltottságáról állt rendelkezésre hiteles információ. Azok a fránya részletek, ugye? A 217 gyermekről nem találtam információt, de Labant Csaba nem véletlenül ezt emlegeti, ugyanis ez ma már egy igen jól kezelhető betegség, a legtöbb esetben egy alapos sebtisztítás, esetleges emlékeztető oltás megelőzi a kórházi kezelést.

Azért nézzük már meg, hogy mi a helyzet azokkal a fertőző betegségekkel, melyektől inkább tarthatunk (a tetanusz ugyanis nem ragályos):

Khm, hétszer több szamárköhögéses eset az oltatlanok közt? Kanyarónál és mumpsznál háromszoros, rubeólánál két és félszeres eltérés az oltottak javára? Különös, hogy pont ezt nem mutogatta Labant úr.

A KiGGS-tanulmány adataival bizonyított, hogy az oltatlan gyermekek lényegesen jobb egészségi állapotban vannak és nagyobb az ellenállóképességük.

Fej-fej mellett, de a 6-10 éves korosztályban az oltatlanok vezetnek.

De nézzük az atópiás betegségeket, de ne csak egy kiragadott esetben, hanem úgy általában:

Hopp, van olyan korosztály, ahol az oltatlanoknál gyakrabban fordulnak elő ilyen jellegű megbetegedések még ilyen kis esetszámnál is?

Végül egy régi klasszikus:

Érdekes, hogy míg a 80-as évek végén 100%-os átoltottság mellett évi közel 50.000 megbetegedést regisztráltak Magyarországon, ma egyet sem…

Labant Csaba és az ő 100%-os átoltottsága, ami soha nem is létezett. Ha jó emlékszem Göring mondogatta, hogy a hazugságot határozottan és sokszor kell ismételgetni, egy idő után majd elhiszik az emberek.

Tanulj tinó!

Új csillag ragyog pislákol haloványan az oltásellenesek egén, ami érdemes a figyelemre: mizsu.hu. Az életvédők szövetségénél láttam a linket és bátran mondhatom, hogy hálásak lehetünk azért, hogy figyelmünkbe ajánlották ezt a roppant nívós oldalt.
Mostani bejegyzésükön, ami a Régi új téma: védőoltás címet viseli, még nem rágtam át magam, de első ránézésre is igen ígéretes anyagnak tűnik. Viszont átfutottam a cikkben is megemlített A védőoltások csaláson alapulnak című szerzeményt, ami igazi gyöngyszem a műfajban.

Kedvenc részem, amikor a fekete himlőről ír a szerző, ami oltásellenes körökben máig vörös posztó, miután képtelenek feldolgozni a tényt, hogy ezen betegség esetében fényesen bizonyították a védőoltások hatékonyságát.

Angliában 1895 ben a himlő oltás bevezetése után a betegek száma folyamatosan emelkedett a kezdeti öt százalékról 95 százalékra. Volt még egy súlyos járvány 1872 körül, egy évvel azután hogy az Egyesült Királyságban kötelezővé tették a himlő védőoltását. A himlő áldozatainak halandósági rátája ez idő tájt megötszöröződött.

1. 1895-ben vezették be a fekete himlő elleni oltást, de 23 évvel korábban, 1872-ben már kötelezővé tették? Ez aztán tuti üzlet: büntessünk azért, ami még nincs is.
2. Amúgy 1895-ben is igencsak az oltás bevezetése után vagyunk, mert azt 1840-ben vezették be. Ami az állítólagos 95%-os fertőzöttséget illeti, én még oltásellenes oldalakon se láttam olyan kimutatást, miszerint majdnem mindenki fekete himlős volt a 19. században.
3. 1873-ban tették kötelezővé az oltást, tehát az említett '72-es járvány után és nem előtte.
4. A fertőzés az esetek 20-30%-ban halálos kimenetelű, tehát az ötszörösére emelkedett ráta szerint a fertőzöttek 100-150 százaléka halt meg. Ejha, ezek szerint még az is, aki el se kapta.
5. Jenner amúgy sebész és orvos volt, nem gyógyszerész.

Végül a szerző így zárta sorait:

Hála az égnek annak a kevés embernek, akik mernek beszélni erről, annak ellenére, hogy ez potenciálisan veszélybe hozhatja egészségügyi karrierjüket. Mostmár csak rajtunk múlik, hogy tanuljunk tőlük, és nemet mondjunk az oltásra.

Én inkább azt javaslom, hogy mielőtt járványügyi szakértővé avanzsálunk, úgy általában kéne művelődni, nem szégyen az, ha valaki felnőtt korában ismerkedik a történelemmel, matematikával vagy biológiával (a most már amúgy külön írandó).
Persze nem a fenti bejegyzés szerzője az egyetlen, aki már történelmi tényekkel is hadilábon áll, egy közismert oltásellenes szövetség közismert alapítója is kb. hasonló színvonalon áll e téren.

Monk

Az Öt elem

Ködpiszkálón elég rendesen felkorbácsolták az indulatokat, de Oltáskritikus Életvédő Szövetségünk elnöke szerencsére nem hagyta annyiban a dolgot és legjobb képességei szerint válaszolt is. Idézem azon részeket, melyeknél kiesett a sámándobverő a kezemből:

A betegségek, járványok az egészségtelen életmód és a lelki diszharmónia következményei, az ember természetes alapállapota az egészség. A természet nem szorul a vakcinaipar korrekciójára.

Tehát egészségtelen életmód és lelki diszharmónia. Páran rá is kérdeztek, hogy a növények és állatok akkor miért hullanak el járványos betegségekben, mert pl. kétszáz éve a tölgyesben legelésző disznókondák elég ritkán estek össznépi depresszióba, viszont a sertésorbánc már akkoriban is pusztított.

Miért volna a gabonatáblák és a disznókondák megbetegedése ugyanaz, mint az embereké? Más létforma a gabona, más a disznó, más az ember. A növényben egy elem, az állatban négy, az emberben pedig öt aktív. A növényi lét sokkal determináltabb, az állatnak már valamivel több mozgástere van, de szabad akarattal csak az ember rendelkezik. Ostobaság tehát a gabonatáblát sújtó betegséget a kanyaróval egybevetni.

Itt egy kicsit elhomályosodott a világ, megbicsaklott a lábam, a tolldíszem is félrecsúszott.

A növényvilágban a víz elem egyedül, ami aktív, a hüllőkben a tűz és a víz, a madarakban víz, tűz, levegő, az emlős állatokban tűz, víz levegő, föld - s az emberben ezeken felül az éter. Nem Duracellről van szó, tudós urak... Létformákról. Egyik létforma betegségeinek vélt szabályait nem lehet ráhúzni a másikra! Ha a gabonatáblák - látszólag - menthetetlenül megbetegednek, az nem jelenti azt, hogy az ember is így működik... 

Na, én itt szédültem be a tábortűz mellé sámándobbal a kezemben, majdnem le is égett a wigwam.

Azért megpróbálom levezetni a magam igen egyszerű módján, hogy mi ezzel a probléma: ha valaki teljes meggyőződéssel vallja, hogy egy lapos, korong alakú világon élünk, amit egy világkígyó fon körbe, az még nem baj - kicsit furán nézünk rá, de végtére is csak egy ártalmatlan hóbort. Az se baj, ha ezen hitéből próbálja levezetni a földrengések okát és lemeztektonikai mozgások helyett a vonagló kígyót okolja.
Az már egy kicsit nagyobb baj, ha paranoid módon a szeizmológiát és annak alapjait egy világméretű geológus-összeesküvésnek tartja, de még ez is belefér. Az igazi problémát az jelenti, ha a fentiek alapján elutasítja a szükséges óvintézkedéseket és sodor másokat veszélybe, mondván őt egy termékenységi áldozat majd megóvja a kígyó haragjától.

Jelen esetben az Oltáskritikusok Szövetségében úgy okoskodnak, hogy az ember öt őselemből áll, a disznó négyből, a búzának meg jutott egy. Ez a kályha amitől elindulnak, így tényleg nincs min csodálkozni, ha alapvető mikrobiológiai tényeket kérdőjeleznek meg és vetnek el. Az viszont roppant hülyén veszi ki magát, ha valaki olyan tanulmányokat és bizonyítékokat lobogtat, melyek alapjait amúgy elveti.

Ezek után persze az is érthető, hogy miért mond valaki akkora ökörségeket, hogy "a kanyaró az immunrendszer érési folyamatának természetes velejárója", vagy "csak akkor okoz bajt, ha nem normális életkorban esik át rajta" valaki. Mondjuk a kanyaró természetes velejárója az is, hogy sokan meghalnak benne, de ez már legyen az ő problémájuk, ugye.
Az meg elég visszatetsző, ha valaki azzal érvel az oltások ellen, hogy "az emberek többsége nem fertőződik meg a legnagyobb járvány kellős közepén sem", de a halott "kisebbséget" valahogy elfelejti megemlíteni. De milyen érdekes, ha az oltáskárosodott kisebbség kerül szóba, akkor valahogy nem jön elő érvként, hogy a többségnél nem okoznak maradandó mellékhatásokat az oltások.

Megértem, ha valakinek a hite ellen való az oltás és ezért protestál. Azt viszont már nem, ha mindezt egy féltudományos maszlaggal Önti nyakon, csak azért, hogy könnyebben behülyítsen másokat.