A táblázat elkészítésekor hasonlóan jártam el, mint a kanyaróról készült anyag esetében. Itt frissebbek az adatok, de pont a két legnagyobb európai államról szinte alig derült ki valami (Németország és Franciaország). Ezeket az adatsorokat hamarosan pótolni fogom a saját jelentéseik alapján.
Sőt, térképen is feltüntettem a megbetegedések arányát:
Egyértelműen látszik, hogy az átoltottság mértéke és a megbetegedések száma közt nincs korreláció. Ukrajna a maga lerongyolódott egészségügyi rendszerével és 50%-os átoltottságával szebb eredményeket tud felmutatni, mint a fejlett finnek, a 99%-os átoltottsággal. Ez bizony rávilágít arra is, hogy hiába áll Magyarország az átoltottság terén olyan jól, biztonságuk roppant ingatag lábakon áll.
Más. Kalifornia államban(USA) egy két évvel ezelőtti járvány kapcsán kiderült, hogy a 8-12 éves korosztályban az oltott és oltatlan gyermekek ugyanolyan számban betegedtek le. A vizsgálat kimutatta, hogy az oltás a 2-7 éves korosztályban 41%-os, 8-12 éves korosztályban 24%-os, a 13-18 éves korosztályban 79%-os védelmet nyújtott (4-6 és 13 éves korukban kapnak emlékeztető oltást). Tehát az oltóanyag által biztosított védelem alig pár év alatt drámaian lecsökkent és mint kiderült, ez még a gyártónak is újdonság volt (Glaxo-Smith-Kline).
De akad további érdekes momentum is az ügyben. Egyrészt pár évtizeddel korábban még nem tapasztaltak hasonlót a kutatók, így jogos a kérdés, hogy miért csak most? Másrészt belenéztem az Egyesült Államok és Lengyelország statisztikájába és mint az utóbbién látható, 1990 környékén történt valami, amikor az addig csökkenő tendenciát mutató betegség új erőre kapott.
Először a DTP-DTaP váltásra tippeltem(USA-ban '91-ben váltottak), de Lengyelországban csak 2004 környékén vezették be ez utóbbit és addigra már emelkedő tendenciát mutatott a szamárköhögéses esetek száma.
Gyors kitérőt a két oltóanyag - a DTP és a DTaP felé:
- A DTP-ben teljes sejt összetevő (inaktivált baktérium) található, hatása 4-12 évig kitart (függően az emlékeztető oltások számától) és egy kicsit jobb védettséget ad, mint a DTaP(80-90%). Viszont az esetek 40-50%-ban hevesebb -de ártalmatlan- reakciókat vált ki (fájdalmas duzzanat az oltás helyén, hőemelkedés, ritkán láz), ami sokszor megijesztette a szülőket.
- A DTaP-ben már csak válogatott antigének találhatóak, így bár kevesebb és gyorsabb lefolyású mellékhatásokkal jár a használata, de 3 év után meredeken zuhan az általa adott védelem szintje(alapból is csak 75% körül áll).
Végül egy kis matek:
Finnországban 99%-os az átoltottság, tehát a 5.320.100 lakosból 53.201 nem kapott oltást. A DTaP mondjuk az esetek 25%-ban nem ad kellő immunitást, így 1.369.926 ember gyakorlatilag védtelen, de legalábbis gyengén védett (ha ennél is rosszabb hatásfokot nézünk, akkor 2 millió felett is lehet ez a szám).
A szamárköhögésért felelős Bordetella pertussis egy igen fertőzőképes bacilus; 90% feletti az esélye annak, hogy a beteg egy szimpla tüsszentéssel továbbadja a fertőzést. Innen nézve kész csoda, hogy Finnországban mindezek ellenére "csak" 5-600 betegednek le évente.
A biztonság kedvéért sokadjára is leírom: ezek tájékoztató jellegű adatok, előfordulhatnak hibák. Nem vagyok szakember, így az olvasókkal együtt próbálom kideríteni az okokat és összefüggéseket.
Hamarosan folytatjuk...